2012. május 29., kedd

pergetés, fedelezés

Hét végén pergettünk akác mézet. A kaptárakban lévő kereteket elhoztuk, és lefedeleztük. A sejtekben lévő mézet ha megérik és a sejt tele van akkor a méhek lefedik viasszal (tartósítják), ahhoz, hogy a mézet a keretekből ki tudjuk pergetni ezt a fedést el kell távolítani, ez a fedelezés. Többféle módszer is elterjedt mi, fedelező villát használunk, de létezik fedelező kés (fűtött), sőt fedelező gép is.
fedelezés
 A képen jól látszanak a lefedett sejtek, melyeket egy hegyes villával felnyitunk. A csillogó sejtekben méz van. A múlt évben jó hordás volt akácról ami azon is látszott, hogy a lefedett terület sokkal nagyobb volt, mert több sejt telt meg. Idén sajnos lépes mézet sem tudtunk kivágni. A sárga-vörös sejtekbe a méhek virágport hordtak, ami a fiasítás egyik legfontosabb tápláléka.
A kereteket utána a pergetőbe tesszük és a centrifugális erő, a mézet kirepíti a pergető falára, ahonnan lecsurogva egy edénybe/hordóba szűrve kiengedjük:

Ezt a rozsdamentes csodával karácsonyra leptem meg a párom. :)

Utána néhány hétig pihentetjük, hogy benne lévő viaszdarabkák, virágpor és növény maradékok feljöjjenek a felszínére, a méz kitisztuljon.

Sajnos az idén az akácosok fagykárt szenvedtek, nálunk a völgyekben lévő utak mellett teljesen lefagytak a virágok, ahogy mentünk fel a dombra látszott, hogy lejjebb csak a fák csúcsain voltak virágok,  ahogy mentünk felfelé egyre több virág volt a fán. Az alföldön ahol sok akácos van szinte teljesen elfagytak a virágok. A tavalyi akácméz mennyiségének kb negyedét harmadát tudták a méhészek pergetni, ami azt jelenti, hogy valamennyire az akácméz ára emelkedni fog, ami nekünk is nehéz, mert szeretnénk megbízhatóan fix árakkal eladni, de sajnos a rezsiköltségek és a megélhetési költségek folyamatosan emelkednek, ezért mi is kénytelenek leszünk árat emelni.

2012. május 16., szerda

Kezdetek

A második kislányunk megszületése előtt családi házba költöztünk, babáztunk, majd következő tavasszal a férjem születésnapjára vettünk két kaptár méhet (sok szakkönyv elolvasása után). A kert végébe leállítottuk őket, majd elkezdődött az ismerkedés a méhekkel. Természetesen csípnek! Fááj!
Ezek az első tapasztalatok.
Ha mézet is szeretnénk Tőlük elvenni, akkor az anyát le kell zárni egy kisebb részre ahová tud petézni, és ahol nincs anya onnan lehet elvenni mézet. De több kereten hemzsegő méhek között az anyát megtalálni kezdő szemmel órákig tart. Ekkor fordult elő, hogy a 4 éves nagy lányunk odament méhészkedő apához, aki két órája kereste az anyát, rámutatott egy méhre és megkérdezte, ez az anya? Az volt......
Kipergettük az első mézünket, nagyon finom volt, hazai. Büszkék voltunk rá.
Első nyár végére sajnos elfogytak méheink. Kiábrándultak és szomorúak voltunk. A következő tél szakkönyvek olvasásával telt, és helyi méhész bácsival is konzultáltunk, és szépen lassan összeállt a kép, hogy több helyen hibáztunk. És nyilvánvalóvá vált, hogy a méhész és a méhek legfőbb ellensége az atka.
Minden kezdett nehéz, de nem adtuk fel!

2012. május 15., kedd

méhészet első találkozás

Egyszer régen, még a gyerekek előtt, egy kiránduláson belebotlottunk két méhészbe, akik két nagy konténerrel vándoroltak Bükkszék mellet egy völgyben. Egy akácos közelében állították fel őket. A férjem már elolvasott néhány méhész könyvet, így  a napot a méhészekkel töltöttük, akik mindent megmutattak, nagyon kedvesek voltak. Éppen pergettek, és megmutatták a konténert belülről, a pergetést és a méheket. Csak csodáltuk a nyugalmat és hálásak voltunk a kedvességükért. Este néhány üveg sörrel köszöntük meg a fantasztikus napot. A páromat megcsípte egy méh és úgy látszik meg is fertőzte. Sajnos erről az időszakról még nincs digitális képünk.