végre minden a helyén

Az összes kaptár visszakerült a telephelyre. Elvirágzott, korábban a hárs és most a napraforgó is, és este-éjjel visszavittük a kaptárakat a helyükre. Sajnos kötözés és pakolás közben háromszor eredt el az eső, és jó nehezek voltak a kaptárak, mert a méhecskék szépen hordtak. A méhek nem szeretik az esőt és azt ha bolygatják őket, ezért igencsak támadó hangulatban voltak.
Párom rögtön ki is próbálhatta az új méhész kalappal "egybe épített" méhészruháját. Sajnos még így is megkínozták őket a harcias dolgozók.
Érdekes virág a napraforgó: sok-sok kicsi virágból áll, mely kívülről befelé virágzik így viszonylag hosszabb ideig ad nektárt a méhecskéknek és gazdag virágpor forrás:

virág a nyílás elején még látszik, hogy zöld a közepe

és a nyílás vége felé (a középen látható gyűrűt az épen nyíló virágok alkotják)

Utazás

Elutaztunk néhány napra. Reggel mikor felkeltünk nagy zümmögés fogadott bennünket, kikászálódtunk a faházból és pont a mi kis házikónk felett egy hatalmas japán akác virágzott, ahol zsongtak-dongtak a méhek még a földön is sok méhecske volt, akik a lehullott virágokból szirmokból gyűjtögettek:

A szomszéd kis házban egy másik család lakott siheder fiaikkal és kislányukkal akik minden nap többször elmentek előttünk és hangos dobbantással agyontaposták a földön lévő méhecskéket közben azt kiabálták: Megint megvan egy darázs! A  mi kisebb lányaink felháborodva jöttek hozzánk, a 4 és 6 évesek őszinte felháborodásával és kiabálva mesélték mit csinálnak a szomszédok. Más nap apa elkezdett nekik mesélni a méhek életéről és hogy hogyan készül a méz, amit nagy kíváncsisággal hallgattak, majd hallottuk, hogy egymásnak mutogatják, nézd ott is egy méhecske, éppen nektárt gyűjt. Többet nem taposták őket.....

Hangyatámadás :(

Sajnos nem mindig sikerélmény a méhészet. Folyamatosan csinálunk kis családokat, de azok még kicsik és elég gyengécskék, és tegnap azzal szembesültünk, hogy a kis családokat a hangyák "megtámadták" , ezért a családok vagy elmentek a kaptárból vagy kipusztultak. A legvalószinübb, hogy a hangyák nagy veszteséget okoztak a pici családoknak, akik utána a költözés-rajzás mellett döntöttek. Gyászos képek, üres kaptárról, és a méhtetemeket ellepő hangyákról amit az elnéptelenedett kaptárakból öntöttünk ki, nagyobb képen látszik igazán:

Szerencsére csak néhány kiscsalád járt így, és természetesen felvesszük a kesztyűt a hangyák ellen, mindenképp olyan módszerrel amivel a méheket nem bántjuk. Első körben víz, később olaj fürdőbe tesszük a kaptárak lábait.......

Utolsó vándorlás...

Egyik kedvenc virágom a napraforgó!

Most ott vannak a méhecskéink. Mielőtt kivisszük őket a táblába, egyeztetünk a tulajjal hová lehet lerakni őket, megnézzük a vándorhelyet és előkészítjük. Le kell kaszálni a nagy gazt mert a magas fű akadályozza a méhek mozgását.

Amikor nagyobb hordásra számítunk, és abból pergetni akarunk akkor a méhanyát 1 fiókra lekorlátozzuk/lezárjuk, mert fias keretet, amiben kis méhecskék vannak nem szabad pergetni, mert a lárvák, bebábozodott kisméhecskék elpusztulnak. Így az anyát egy fiókon 10 kereten engedjük petézni, a többi keretből pedik kikelnek a méhek és kipergethetőek. Az is problémát jelenthet ha az anya túl sokáig van lezárva, mert pl folyamatosan vándorlunk, és nem lesz elég helye petézni, kevés lesz a méhecske és legyengülhet a család, ez kevesebb mézzel jár, a családok a betegségekre is fogékonyabbak lesznek. Most a hársból is vittünk át méheket a napraforgóra, itt az anyát hamarosan el kell engedni különben a fenti problémával szembesülünk.
 Éjjel vittük át a méhecskéket a napraforgó táblába, este meg kellett várni, hogy a méhek behúzódjanak, utána pakolás, utazás, kipakolás és éjfélkor már otthon is voltunk.