Kaptárak kasok, NB

Sok féle kaptár van, és különböző keretméretek.
A kasos méhészkedés után, könnyebb kezelhetőség érdekében terjedt el a kaptáras méhészkedés. A fonott kasokat a méhek kiépítették és a méhészek a lépeket kitördelték, a mézet a lépekből kipréselték. Később léceket tettek a kasokba és így próbálták irányítani a lépépítést. A kasok olcsók voltak, ami nagy előny de nehezen kezelhetőek, és nem maradt elég élelem télre a kaptárakban, ezért nagy volt a telelési veszteség.

 A 1900-as évek elején jelentek meg a kaptárak, aminek az előnyét először a mézelvételben érezték. Magyarországon egy Boczonádi Szabó Imre nevű úriember csinált először nagy keretméretű állókaptárt. Mi is két nagyboczonádi, másképp NB kaptárral kezdtük a méhészkedést. Ezek fekvő kaptárak és a "nagy" jelzőt a keretméretéről kapta (36*42).

A mai napig van belőle néhány nekünk is. A múlt évszázad elején terjedt el Magyarországon és a mai napig ez a legelterjedtebb kaptártípus. Álló méhészetben, kezdőknek ajánlanám első sorban könnyű kezelése miatt, de vándorláshoz nehéz, nehezen pakolható és rugalmatlan.
A képen egy két család számára helyet biztosító kaptár van 24 db kerettel, a felső képen látszik a két kijáró is.

 

Nekünk inkább az egy családos 18 keretes NB volt jól használható.