Medvehagyma méz 2. helyezet az országos mézversenyen !!!!

A medvehagyma mézünk az országos

mézversenyen a 2. helyet ért el :)

Fajtaméz II. kategória II.helyezett     

Borostyán Méhészet / Kárász Edina    Medvehagyma méz

 
A medvehagyma mézet a Bakonyban gyűjtötték a méhek kora tavasszal. 
Sokan kérdezték, hogy a méznek fokhagymás íze van-e? 
Nincs, a kaptárak előtt is érezhető a hagymaszag, de a mézen a pergetés után már nem tapasztalható a jellegzetes illat és íz, viszont intenzíven fűszeres, íze pikáns, színe sötét, különlegesség! Gyorsan kristályosodik.
Fogyasztható önmagában, vagy vajjal kenyérre kenve.
Fogyasztása szív- és érrendszeri megbetegedésre ajánlott, gyógyítja az idült bőrproblémákat, a felső légúti megbetegedéseket, csillapítja a köhögést,  jó hatással van a gyomorra.

Sajnos ebből a mézből mára csak néhány kis üveg maradt, szerintem már az sem sokáig :) De tavasszal újra meglátogatjuk a medvehagyma mezőket.

mézeskalács

Lassan vége a karácsony előtti hajtásnak,  a lányokkal lelkesen várjuk a karácsonyt, ma mézeskalácsot sütöttünk. Évek óta ezt a receptet sütjük és nagyon bevált, még réges régen a neten találtam valahol:

Mézeskalács a méhész ajánlásával :)

Hozzávalók:

1/4 kg méz,

1/2 kg liszt,

12 dkg vaj vagy margarin,

10 dkg cukor,

1 egész tojás és 2 tojás sárgája,

1 kávéskanál szódabikarbóna,

1 kávéskanál fahéj,

1 kávéskanál őrölt szegfűszeg,

reszelt narancshéj vagy citromhéj

Elkészítés: A megmelegített (én nem melegítettem) mézben feloldjuk a vajat, hozzáadjuk a többi alapanyagot és simára gyúrjuk. 1-2 órára, vagy egy éjszakára betesszük a hűtőbe. Ha lehűlt, könyen fomázható. 1/2 cm vastagra kinyújtjuk, formákat szaggatunk belőle. 170-180 fokon 12 percig sütjük.

A tetejét diszitem tettszés szerint.

Általában magokkal, cukor hópelyhekkel díszítjük.

Propoliszról először és nem utoljára

A propolisz számunkra szinte csodaszer, sokat segít egészségünk karbantartásában.
A propolisz vagy méhszurok olyan gyantás, ragacsos anyag, amelyet a dolgozó méhek a kaptár védelmére, a betolakodó bektériumok és egyéb kórokozók ellen gyűjtenek. Ragadós, sárgásbarna, kellemes illatú anyag, melyet a fák rügyeiről, fiatal ágairól, levélnyeleiről gyűjtenek be a méhek, átalakítják, azután a kaptárak tömítésére és fertőtlenítésére használják. Fő forrása a fák rügypikkelyein kiválasztódó enyves bevonat.
Főként antibakteriális, gomba- és virusölő, valamint gyulladásgátló hatását fejti ki ilyen formában (légúti, húgyúti betegségek, fertőzések, influenza, gyomorfekély stb.) Ezenkívül fokozza a sejtlégzést, daganatellenes, fájdalomcsillapító, növeli a sugártűrő képességet, semlegesíti a mérgeket, vérnyomáscsökkentő, élénkítő hatású, és növeli a szervezet ellenálló képességét.(wikipedia).

Mi elsősorban tél elején használjuk a gyerekekkel, nekik naponta 2x 10-15 cseppet teszünk kockacukorra, és egy pohár víz kíséretében lenyelik, így lecsúszik. Az íze sajnos pocsék. Nekünk felnőtteknek 2*20-30 csepp naponta, megelőzésként, kúraszerűen. Így sokáig el szoktuk kerülni a megfázásokat. Ezen kívül használjuk sebek, horzsolások gyógyítására, természetesen nem nyílt sebekre, mert azt az alkohol csípné.
A propolisz tinktúrát mi készítjük, a propoliszt 70%-os alkoholban oldjuk fel.

Kecsketej és hibák

Újabb kecsketejes szappant készítettem, de sajnos a kecstejnél előfordul az, hogy nem jól oldódik fel a lúg a tejben és utána már az elszapponosodási folyamatban nem fog feloldódni. Sajnos én is így jártam, és apró lúg kristályok jelentek meg a szappan tetején. Szerencsére újramelegítés során a szappanom rendbe jött és így egy azonnal használható levendulás szappant kaptam.  Fincsi lett :)
A másik szappan amit a napokban készítettem az egyik nagy kedvencem, amit már régóta készültem csinálni: egy tisztító, bőrápoló szappan lett, amibe propoliszt és virágport raktam egy pici mézzel és kamilla illó olajat. Szerintem gyönyörű, bár még kell neki érni, de már nagyon várom, hogy kipróbálhassam. Ez a szappan hajlamos a túlmelegedésre, ezért figyelni kell formába öntés után.
Egy új formát is használtam, és azt hittem kevés szappan fér bele, de nagy meglepetésemre, 90-100 gr-os szappanok jöttek ki belőle és nagyon aranyosak:

Szappanok

Ősz van, ezt jól mutatja, hogy oviba menet a lányok már szedik a diót és egész úton azt majszoljuk.
Ilyenkor egy kicsit csökken a méhészetben a munka, szeptemberben beteleljük a méheket, és más irányú munkák kerülnek előtérbe, mint például a megtermelt méz eladása, kaptárak készítése.
Most a hétvégén volt az első termelői piac Biatorbágyon , ahol mi is ott voltunk és nagyon jól sikerült, jó volt a hangulat és sokan voltak.
Már egy picivel több időnk van, így kezdődhet a szappangyártás. Szeretem mert sok féle képpen variálható, formák illatok összetevők. Az szappan készítés alapja az, hogy olajokat zsírokat megfelelő mennyiségű lúggal elszappanosítunk. A lúgot folyadékban feloldjuk, ami lehet deszt. víz, teák, kecsketej vagy ezek keveréke, és ezt az az olajokhoz keverve egy pudingos masszát kapunk, ami 4 hét pihentetés után használható vagy melegítve gyorsítva a szappanosodást néhány napon belül kaphatunk használható szappanokat.
Én a hideg eljárást jobban szeretem, bár a meleg gyorsaságát és kényelmét nem tagadom.
Most vannak készen szappankáim: mézes körömvirágos, mézes levendulás,mézes csalános

Természetesen mindegyikben van méz vagy egyéb méhészeti termék  :)

A mostani vásáron találkoztam egy nagyon kedves hölggyel aki kecsketej sajtokat árult, de hogy milyen kicsi a világ, mi már ismertük egymást a játszóházból, csak nem tudtuk, hogy a másik mivel foglalkozik :).  Tőle szereztem be kecsketejet, így most kecsketejes szappanokkal próbálkozom, néhány nap múlva már látom milyen sikerrel :)
A fenti bejegyzést már 2 hete megírtam, csak a fényképek nem készültek el, így nem töltöttem fel.
A következő szappanok már kecsketejjel mézel készültek, az egyik rózsaszin agyaggal, a másik már a télre gondolva fahéjjal szegfűszeggel, kakaóval:

Rakodó kaptárak

A korszerű méhészkedés számára praktikusabb az úgynevezett rakodó kaptárak, ahol a keretméret kisebb viszont a kaptár mérete igény szerint bővíthető vagy szűkíthető, fiókok segítségével:

Ebből különböző keretnagyságúak léteznek a mienk ugynevezett 1/2 NB, aminek a magassága az NB fele.
Ezen kívül lehet hunor, közép NB, és vannak speciálisan pici keretek ritka mézekhez.
A fészek, ahol az anya van mindig lent található és fölötte van a rakodó tér. Alul van a kijáró. A méztér bővíthető, általában hordási időszakban 1-3 fiók, de erős akáchordásnál a 4 fiók is felkerülhet a fészekfölé. A fészekből a mézet sosem pergetjük ki. Mézeltetés előtt az anyát lekorlátozzuk a fészekre, ami azt jelenti, hogy ugynevett anyarácsot teszünk az első fiók tetejére, amin az anya nem tud átjönni, de a dolgozók igen, így nem petézik a méztérbe. Fontos, hogy amikor a mézet pergetjük, a pergetőbe ne kerüljenek petézett keretek, mert azok a peték, lárvák vagy fedett fiasítások elpusztulnak (megfáznak) pergetés közben. Ha a mézet kipergetjük, utána a rácsot kivesszük, hogy nagyobb helyen tudjon az anya petézni, és a későbbiekben nagyobb legyen az állomány.

Kaptárak kasok, NB

Sok féle kaptár van, és különböző keretméretek.
A kasos méhészkedés után, könnyebb kezelhetőség érdekében terjedt el a kaptáras méhészkedés. A fonott kasokat a méhek kiépítették és a méhészek a lépeket kitördelték, a mézet a lépekből kipréselték. Később léceket tettek a kasokba és így próbálták irányítani a lépépítést. A kasok olcsók voltak, ami nagy előny de nehezen kezelhetőek, és nem maradt elég élelem télre a kaptárakban, ezért nagy volt a telelési veszteség.

 A 1900-as évek elején jelentek meg a kaptárak, aminek az előnyét először a mézelvételben érezték. Magyarországon egy Boczonádi Szabó Imre nevű úriember csinált először nagy keretméretű állókaptárt. Mi is két nagyboczonádi, másképp NB kaptárral kezdtük a méhészkedést. Ezek fekvő kaptárak és a "nagy" jelzőt a keretméretéről kapta (36*42).

A mai napig van belőle néhány nekünk is. A múlt évszázad elején terjedt el Magyarországon és a mai napig ez a legelterjedtebb kaptártípus. Álló méhészetben, kezdőknek ajánlanám első sorban könnyű kezelése miatt, de vándorláshoz nehéz, nehezen pakolható és rugalmatlan.
A képen egy két család számára helyet biztosító kaptár van 24 db kerettel, a felső képen látszik a két kijáró is.

 

Nekünk inkább az egy családos 18 keretes NB volt jól használható.

Méhcsalád felépítése

Először is leszögezném, hogy a méheknél "is"csak a csajok dolgoznak. A herék csak az anya megtermékenyítését szolgálják, és nyár végén a csajok kiűzik őket a kaptárból. Azok a sejtek amibe az anya herét petéz, egy kicsivel nagyobbak, mint a dolgozók sejtjei, amibe a mézet is gyűjtik, ezért használunk sejtméretet meghatározó műlépet (bővebben a köv. hozzászólásokban). A kaptárban egy anya van, ami kb 5-6 évig él, az ő feladata a petézés. (termelő méhészetekben egy két évente lecserélik az anyát)
Általában a méhészek megjelölik, hogy könnyebben meg lehessen találni, minden évnek más színe van, az idei a sárga. Az anya a petéből kikelve nem különbözik a dolgozótól, három és fél napig ugyan úgy fejlődik a dolgozó és az anyaméh. Ezután a munkás méh lárváját virágpor és méz keverékkel etetik amíg a méhanya egész életében méhpempővel táplálkozik. A pempőnek köszönhetően kifejlődnek az ivarszervei és kikelés után anya lesz belőle. Egyszer repül ki párzani, utána már csak petéz-petéz-petéz.
A dolgozók mind csajok, de ivar szerveik fejletlenek. Nyáron nagyjából 5-6 hétig élnek, az augusztus végén szeptember elején kikelő méhek pedig áttelelő méhek, melyek több mint fél évig élnek.  Az áttelelő méhek indítják el tavasszal a család felfejlődését. A nappalok rövidülésével és az időjárás hidegre-fordulásával az anya fokozatosan leáll a petézéssel.
A kép közepén a fehér pöttyös méh az anya, potroha jóval hosszabb mint a dolgozóké, szárnya csak félig fedi azt. (naranccsal keretezve)
Bordóval keretezve egy here látható, ez jóval nagyobb méretű mint a dolgozó, de potroha vége nem olyan hegyes mint a királynőé. Fejformája is megkülönbözteti egymástól őket, mert a herének sokkal nagyobb az összetett szeme. A többiek a dolgozók akik életben tartják a méhcsaládot:

Nyár vége

Jaj, de régen jártam itt. Közben pihentünk, kiküzdöttük az olvasónaplót. A lányoknak augusztusban már elkezdtek hiányozni a barátaik, így általában van nálunk egy-két kis barát vagy mi szomszédolunk.
Ahogy már írtam a méhek a helyükön vannak, túl vagyunk az utolsó pergetésen, és a telelésre készülünk:

Ez először atkaírtást jelent. Ezt pergetés után végezzük, amikor nincs méz a kaptárban, így nem kerülhet mézbe. Az olyan családoknak akiknek kevés méze maradt a kaptárban, még takarmányt kell adni, hogy elegendő legyen télre az eleség.Legfontosabb a családok átnézése, a gyenge családok egyesítése, az esetleg elanyátlanodott családok egyesítése. Ha álanyásá válik a család, akkor erre nem kerülhet sor. Ha egy családban az anya valamiért elpusztul, akkor friss, 1-2 napos álcából a család új anyát tud nevelni, úgy hogy a lárvákat csak méhpempővel etetik. Ha nincs már ilyen fiatal lárva, akkor a dajka méhek egymást kínálgatják méhpempővel. Pár hét után, a pempő hatására az egyik dolgozó elkezd anyaként viselkedni. Így elkezd petézni, de mivel nem igazi anya és nem is párosodott ezért csak heréket petéz (hím méheket). Így a dolgozó méhek a kaptárból hamarosan kipusztulnak. Sajnos új anyát nem lehet nekik adni, mert nem fogadják el / leölik (mert úgy érzik van királynőjük), viszont az anyának kinevezett dolgozót megtalálni sem tudjuk, mivel nincsenek meg az anya jellegzetes jegyei, csak egy a sok dolgozó közül.

végre minden a helyén

Az összes kaptár visszakerült a telephelyre. Elvirágzott, korábban a hárs és most a napraforgó is, és este-éjjel visszavittük a kaptárakat a helyükre. Sajnos kötözés és pakolás közben háromszor eredt el az eső, és jó nehezek voltak a kaptárak, mert a méhecskék szépen hordtak. A méhek nem szeretik az esőt és azt ha bolygatják őket, ezért igencsak támadó hangulatban voltak.
Párom rögtön ki is próbálhatta az új méhész kalappal "egybe épített" méhészruháját. Sajnos még így is megkínozták őket a harcias dolgozók.
Érdekes virág a napraforgó: sok-sok kicsi virágból áll, mely kívülről befelé virágzik így viszonylag hosszabb ideig ad nektárt a méhecskéknek és gazdag virágpor forrás:

virág a nyílás elején még látszik, hogy zöld a közepe

és a nyílás vége felé (a középen látható gyűrűt az épen nyíló virágok alkotják)

Utazás

Elutaztunk néhány napra. Reggel mikor felkeltünk nagy zümmögés fogadott bennünket, kikászálódtunk a faházból és pont a mi kis házikónk felett egy hatalmas japán akác virágzott, ahol zsongtak-dongtak a méhek még a földön is sok méhecske volt, akik a lehullott virágokból szirmokból gyűjtögettek:

A szomszéd kis házban egy másik család lakott siheder fiaikkal és kislányukkal akik minden nap többször elmentek előttünk és hangos dobbantással agyontaposták a földön lévő méhecskéket közben azt kiabálták: Megint megvan egy darázs! A  mi kisebb lányaink felháborodva jöttek hozzánk, a 4 és 6 évesek őszinte felháborodásával és kiabálva mesélték mit csinálnak a szomszédok. Más nap apa elkezdett nekik mesélni a méhek életéről és hogy hogyan készül a méz, amit nagy kíváncsisággal hallgattak, majd hallottuk, hogy egymásnak mutogatják, nézd ott is egy méhecske, éppen nektárt gyűjt. Többet nem taposták őket.....

Hangyatámadás :(

Sajnos nem mindig sikerélmény a méhészet. Folyamatosan csinálunk kis családokat, de azok még kicsik és elég gyengécskék, és tegnap azzal szembesültünk, hogy a kis családokat a hangyák "megtámadták" , ezért a családok vagy elmentek a kaptárból vagy kipusztultak. A legvalószinübb, hogy a hangyák nagy veszteséget okoztak a pici családoknak, akik utána a költözés-rajzás mellett döntöttek. Gyászos képek, üres kaptárról, és a méhtetemeket ellepő hangyákról amit az elnéptelenedett kaptárakból öntöttünk ki, nagyobb képen látszik igazán:

Szerencsére csak néhány kiscsalád járt így, és természetesen felvesszük a kesztyűt a hangyák ellen, mindenképp olyan módszerrel amivel a méheket nem bántjuk. Első körben víz, később olaj fürdőbe tesszük a kaptárak lábait.......

Utolsó vándorlás...

Egyik kedvenc virágom a napraforgó!

Most ott vannak a méhecskéink. Mielőtt kivisszük őket a táblába, egyeztetünk a tulajjal hová lehet lerakni őket, megnézzük a vándorhelyet és előkészítjük. Le kell kaszálni a nagy gazt mert a magas fű akadályozza a méhek mozgását.

Amikor nagyobb hordásra számítunk, és abból pergetni akarunk akkor a méhanyát 1 fiókra lekorlátozzuk/lezárjuk, mert fias keretet, amiben kis méhecskék vannak nem szabad pergetni, mert a lárvák, bebábozodott kisméhecskék elpusztulnak. Így az anyát egy fiókon 10 kereten engedjük petézni, a többi keretből pedik kikelnek a méhek és kipergethetőek. Az is problémát jelenthet ha az anya túl sokáig van lezárva, mert pl folyamatosan vándorlunk, és nem lesz elég helye petézni, kevés lesz a méhecske és legyengülhet a család, ez kevesebb mézzel jár, a családok a betegségekre is fogékonyabbak lesznek. Most a hársból is vittünk át méheket a napraforgóra, itt az anyát hamarosan el kell engedni különben a fenti problémával szembesülünk.
 Éjjel vittük át a méhecskéket a napraforgó táblába, este meg kellett várni, hogy a méhek behúzódjanak, utána pakolás, utazás, kipakolás és éjfélkor már otthon is voltunk.

első vásárunk

Túl vagyunk az első vásáron helyben a biatorbágyi testvérvárosi napokon, és egy dolgos héten. Üvegezés, címkézés, tervezgetés.....
Jól sikerült :)))

Attila csinált bemutató kaptárt, amit itthon csak méhtv-nek hívtuk. Sokan megnézték, érdeklődtek és sokat meséltünk a méhek életéről, mindent meg lehetett fogni, szagolni.. Páran többször is visszatértek, új és új kérdésekkel :).  Mézet és különböző szappanokat vittünk ki, természetesen mindegyikszappanban van méz, vagy más méhésztermék (viasz, propolisz, virágpor). Jó volt a hangulat.
A méhtv-ben a méhecskék a lárva méheket etették, a lárvák a sejtekben lévő kis kukacok. A méhecskék akár óránként 10-szer is meglátogatták őket, nehogy éhezzenek.

Így nézett ki az egész pultunk, és a főméhész a családban :)

egy dolgos hétvége

 A múlt heti bejegyzés, még nem lett közzétéve, most pótlom:
Megkezdődött a szünidő! Mindhárom csemete itthon :)
Közben készülünk első vásárunkra, itt helyben a testvérvárosi napokra, kabaré, hogy mennyi engedély kell hozzá, jó pár hete intézgetem a papírokat, de ugy néz ki időre minden meglesz.

 Közben hét végén körbefutotta a méheket, kint az erdőben és a telephelyen is. Ilyenkor főidényben meg kell őket nézni hetente- 10 naponta, különben a család elrajozhat. Egy kaptár 2-4 fiók, ami 20-40 keretet jelent. Mindegyiket végignézi, hogy talál-e rajta anyabölcsőt, ha igen vagy leszedi óvatosan, hogy későbbi szaporításhoz felhasználja, vagy lerombolja, hogy ne kelhessen ki az anya, így a család ne rajozzon el a régi anyával, megint kora reggeltől késő estig végigdolgoztuk a hét végét, de nagyjából amit meg akartunk csinálni az kész van :) Így jár aki munka és gyerekek mellett még méhészkedik is, még ha nagyon szereti is, kimerítő.
Ma volt álanyás család is, ami azt jelenti, hogy a kaptárban az anya elpusztult vagy elrajzott, és nincs anya kaptárban, de nem neveltek ki újat, és azért egy felnőtt dolgozó méhecske elkezd úgy viselkedni mint egy anya, elkezd petéket is rakni,  mivel nem valódi anya csak here utódai lesznek. Egy ilyen család nem fogad el új anyát, mert hát van neki, még ha nem is az igazi, megtalálni nem lehet mert ugyan olyan mint a többi dolgozó, lévén az. Így ez a család kipusztul, vagy ebben nekünk kell segíteni, mivel egy legyengült család betegségeket kaphat el és terjeszthet.

Rajzás befogása

Miután a lányok meglátták a méheket a fán, apa nekiállt befogni őket. Először vízzel lespricceli őket, hogy ne tudjanak elrepülni,

majd egy kaptárfiókba rázza be őket a fáról,

melybe előtt mézes keretet tett, valamint fias keretet, hogy a méhek ne hagyják el ezt a fiókot. A lényeg, hogy az anya méh a fiókba kerüljön, mert akkor a dolgozók is előbb-utóbb behúzódnak. Itt még félig bent, félig kint, de az anya már bepottyant a fiókba :)

 A kíváncsi aprónép:

A fias kereten kicsi méh lárvák vannak, amit a méheknek az "kukacok" életben maradásához melegíteniük kell, és mivel kajájuk is van nem szöknek tovább, mi megtaláltuk nekik az új otthonukat. Már jártunk úgy, hogy szóltak nekünk egy szökött rajról, hogy fogjuk be őket, késő éjjel értünk velük haza és kaptak mézes keret, de sajnos másnap reggel a helyükre akartuk rakni őket megdobbantottak, és csak néztünk mint Rozi a moziban.

Rajzás

Kimentünk a méhekhez és gyerekek vették észre, hogy a fán egy nagy kupac méh csücsül.

 Ha a kaptárban már sokan vannak, akkor a méhek rajzásra készülve kinevelnek egy új anyát, és amikor ő kikel akkor a régi anya kirajzik a nép felével új otthont keresve. Először kb 100m-en belül telepszenek le egy fürtbe tömörödve pl egy fára, ahonnan kutatóméhek repülnek ki, és próbálnak új otthont, mondjuk egy jó kis faodút találni. Az új helyüket az eredeti családtól távolabb keresik, hogy a hordásban egymást ne zavarják. Általában estére vagy másnapra ezért a közeli fáról tovább állnak.

Hársasban

A méhek még mindig kint vannak a hárserdőben.


Amikor besüt a fák közé a nap akkor jól látszik, hogy a méhek a kaptárból kijőve spirál alakban - kőrözve  szállnak fel a fák tetejére.

 Olyan magas az erdő, hogy nem lehet látni, hogy még virágzik-e a hárs.

 Nálunk a faluban a hársfák egy része már elvirágzott, másik részük telis-tele van virággal, zümmögnek :). Sétáltunk az erdőben a lányokkal egy jó nagyot, hogy megtudjuk, hogy áll a virágzással az erdei hárs. Jó nagyot sétáltunk, amikor végre találtunk egy ágat kb 3-4 méter magasan ahol látszódtak a virágok, pontosabban kis golyók, így nem tudtuk, hogy virág vagy termés. Először a legkisebb, még pehelysúlyú lányomat próbáltam felemelni, de sajnos nem értük el, majd hosszú botokat kerestünk és addig csapkodtunk felfelé míg egy virágot levertünk, akkor derült ki, hogy még csak bimbók, az erdőben a virágzás nagy része még előttünk van, akkor még van remény, hogy lesz egy kis hárs mézünk is.

Vándorlás

Múlt héten elvittük a méheket hárs mézet gyűjteni. Ez a második vándorlásunk. Most is egyik barátunk segítségével két kocsival és két utánfutóval indultunk útnak. Sajnos volt némi nehézség, mert a tavaly készített kaptárak némelyike összezsugorodott és az aljakon pici rések lettek, ahol kiszökdöstek a méhek, be kellett ragasztani és a tél egyik feladata lesz a kaptárak javítása. Most már itt a faluban is finom hársfa illat van, mindig megállunk a lányokkal és szaglászunk a levegőben.

A méhek most egy üdülőövezetben lévő telken tanyáznak általában (telephely :) ), ahol nem hallani autókat, a város zaját. Szeretek lefeküdni néhány percre egy fa alá, messzebb a méhektől és egy kicsit elmélázni a méhek zümmögését hallgatva, simogatja a lelkemet a  nyugalom :).

A telken ahol méhek szoktak lenni most elég nagy a fű, a kaszálást már beterveztük. Napközben a kaszálás nem egyszerű, benzines kaszával sem, mert a méhek vagy hangját vagy a rezgést nem bírják és elég támadóan viselkednek. A kaptárak egy részét elvittük, most olyan üresnek tűnik a terület.
A hétvégi átvizsgálásról hoztam  képeket:

A sarokban lévő család nagyon csípős és támadó, viszont jól építik a lépeket, és sokat hordanak. Őket nem szabad átvizsgálni-megbolygatni védőruha nélkül. A párom most hét végén mégis megtette, így sok csípést összeszedett, mérgében még egy üres kaptárfiókot is földhöz vágott miközben indián táncot járt és olyan szavakat kiabált amit inkább nem írnék ide. :)  Szerencsére neki nem nagyon dagad meg és gyorsan múlik. Ha egy méh megcsípi az embert (esetleg állatot), akkor a többi méh érzi a méreg szagát és ők is támadásba lendülnek. Nálunk mindig van ecetes víz, azzal bekenjük a csípés helyét, így elveszi a méreg szagát és a többi fullánkos nem támad.
A páromnál megpecsételődött ennek a család királynőjének (anyjának) a sorsa. Mindenképpen cserélve lesz egy kevésbé amazon darabra.

pergetés, fedelezés

Hét végén pergettünk akác mézet. A kaptárakban lévő kereteket elhoztuk, és lefedeleztük. A sejtekben lévő mézet ha megérik és a sejt tele van akkor a méhek lefedik viasszal (tartósítják), ahhoz, hogy a mézet a keretekből ki tudjuk pergetni ezt a fedést el kell távolítani, ez a fedelezés. Többféle módszer is elterjedt mi, fedelező villát használunk, de létezik fedelező kés (fűtött), sőt fedelező gép is.

fedelezés

 A képen jól látszanak a lefedett sejtek, melyeket egy hegyes villával felnyitunk. A csillogó sejtekben méz van. A múlt évben jó hordás volt akácról ami azon is látszott, hogy a lefedett terület sokkal nagyobb volt, mert több sejt telt meg. Idén sajnos lépes mézet sem tudtunk kivágni. A sárga-vörös sejtekbe a méhek virágport hordtak, ami a fiasítás egyik legfontosabb tápláléka.
A kereteket utána a pergetőbe tesszük és a centrifugális erő, a mézet kirepíti a pergető falára, ahonnan lecsurogva egy edénybe/hordóba szűrve kiengedjük:

Ezt a rozsdamentes csodával karácsonyra leptem meg a párom. :)

Utána néhány hétig pihentetjük, hogy benne lévő viaszdarabkák, virágpor és növény maradékok feljöjjenek a felszínére, a méz kitisztuljon.

Sajnos az idén az akácosok fagykárt szenvedtek, nálunk a völgyekben lévő utak mellett teljesen lefagytak a virágok, ahogy mentünk fel a dombra látszott, hogy lejjebb csak a fák csúcsain voltak virágok,  ahogy mentünk felfelé egyre több virág volt a fán. Az alföldön ahol sok akácos van szinte teljesen elfagytak a virágok. A tavalyi akácméz mennyiségének kb negyedét harmadát tudták a méhészek pergetni, ami azt jelenti, hogy valamennyire az akácméz ára emelkedni fog, ami nekünk is nehéz, mert szeretnénk megbízhatóan fix árakkal eladni, de sajnos a rezsiköltségek és a megélhetési költségek folyamatosan emelkednek, ezért mi is kénytelenek leszünk árat emelni.

Kezdetek

A második kislányunk megszületése előtt családi házba költöztünk, babáztunk, majd következő tavasszal a férjem születésnapjára vettünk két kaptár méhet (sok szakkönyv elolvasása után). A kert végébe leállítottuk őket, majd elkezdődött az ismerkedés a méhekkel. Természetesen csípnek! Fááj!
Ezek az első tapasztalatok.
Ha mézet is szeretnénk Tőlük elvenni, akkor az anyát le kell zárni egy kisebb részre ahová tud petézni, és ahol nincs anya onnan lehet elvenni mézet. De több kereten hemzsegő méhek között az anyát megtalálni kezdő szemmel órákig tart. Ekkor fordult elő, hogy a 4 éves nagy lányunk odament méhészkedő apához, aki két órája kereste az anyát, rámutatott egy méhre és megkérdezte, ez az anya? Az volt......

Kipergettük az első mézünket, nagyon finom volt, hazai. Büszkék voltunk rá.
Első nyár végére sajnos elfogytak méheink. Kiábrándultak és szomorúak voltunk. A következő tél szakkönyvek olvasásával telt, és helyi méhész bácsival is konzultáltunk, és szépen lassan összeállt a kép, hogy több helyen hibáztunk. És nyilvánvalóvá vált, hogy a méhész és a méhek legfőbb ellensége az atka.
Minden kezdett nehéz, de nem adtuk fel!

méhészet első találkozás

Egyszer régen, még a gyerekek előtt, egy kiránduláson belebotlottunk két méhészbe, akik két nagy konténerrel vándoroltak Bükkszék mellet egy völgyben. Egy akácos közelében állították fel őket. A férjem már elolvasott néhány méhész könyvet, így  a napot a méhészekkel töltöttük, akik mindent megmutattak, nagyon kedvesek voltak. Éppen pergettek, és megmutatták a konténert belülről, a pergetést és a méheket. Csak csodáltuk a nyugalmat és hálásak voltunk a kedvességükért. Este néhány üveg sörrel köszöntük meg a fantasztikus napot. A páromat megcsípte egy méh és úgy látszik meg is fertőzte. Sajnos erről az időszakról még nincs digitális képünk.